Megmerevedve
Albert kinézett az ablakon. Az irodaházból a város főterére látott, épp a platánfákra, a zötyögő sárga tujára, a forgalom szüntelen változó ritmusára. Dolgoznia kellett volna, a határidős munkák összetorlódtak előtte, de ő a feleségére gondolt. Próbált visszaemlékezni, hol kezdődött a baj, melyik volt az a pont, ahol a romlás megindult.
Talán, hogy túl későn ért haza egy ideje. Dolgozott, így fáradt
és ingerült volt. Talán, hogy a feleségének nem volt épp munkája,
és unta az otthonlétet, vágyott volna a férjével lenni többet.
Talán hogy túl sok fiús és csajos napot iktattak be egymás nélkül,
kompenzálandó az egyedülléteket. Vagy mindez együtt.
Valahogy négy év után inkább voltak barátok, őszinte és mély
barátok, mint szeretők. Akár egy hét is eltelik anélkül, hogy
beszélnének magukról. Esténként Albert a gép előtt ül, folytatja a
napi munkát, Enikő pedig tévézik, fején a fülhallgatóval, hogy ne
zavarjon a munkában.
A csend közéjük telepedett. Albert kényszerítette magát, hogy
koncentráljon a munkára. De képtelen volt. Enikőre gondolt. A
véletlen találkozásra azon a különös március 15-i ünnepségen.
Amikor egy hónap múltán némán, félve, de reménykedve megfogta Enikő
kezét. A lány ránézett, hosszan, de nem szabadította ki a magát.
Este megcsókolta Enikőt. Nem azonnal, csak este. Az első csókjuk
volt. Aztán jött a többi.
Albert lassan és megfontoltan lépegetett előre ebben a
kapcsolatban. A tisztelet, a megértés, az empátia vonalai mentén.
Sosem dőlt igazán hátra. Óvatos volt. A másik ember érdekét nézte.
Simulékonyan. Kerülte a konfliktust. Úgy volt minden, ahogy Enikő
akarta. De Enikő türelmes volt. A férfi pedig jóképű, kedves, akadt
pénze és úgy tűnt, élhetnek együtt. Egy évig csak randiztak,
hetente kétszer, háromszor. Szívesen és boldogan. Csigatempóban
haladt minden. Évek teltek a házasságig. És Albert ugyanolyan
maradt. Szívélyes, megértő, csöndes.
De most szerette volna megmenteni a házasságát. Együtt lenni jobb
volt Enikővel, mint egyedül élni. Volt különbség, ha nem is akkora.
Volt érintés, ölelés, gyengédség. Néha. Időnként.
Albert felhívta a feleségét. Talán először a munkahelyéről. Enikő
meglepődött. Hogy találkozzunk? A Négy vándorban? Beszélni
szeretnél? Voltaképp én is. Jó. Ott leszek. Én is. Rendben.
Albert hamarabb eljött a munkahelyéről. Nem kellett magyarázkodnia,
hiszen eddig csak túlórája volt. Venni szeretett volna valamit a
feleségének. Egy doboz desszertmeggyet elég illőnek talált. Hogy
azzal majd megmenti.
A Négy vándorban Enikő nem egyedül várta. Egy férfi ült mellette.
Bizonyos Attila. Nem volt jóképű. De Enikő combján tartotta a
kezét. Harsány, és mosolygós volt. Igaz, bébi?
Albert leült és maga elé meredt. Mi ez? A párom, mondta Enikő. Nem
eresztette bő lére. Kevés érintés. Csak beszélgetés, kevés érzés.
Szabályok. Merevség. Nem jó. Attila más. Szabad. Szeret. Én is.
Váljunk el.
Albert nem tiltakozott. Szerette Enikőt, de hát ő menni akar. Mit
tehet? Szóljon? Minek? Váljunk el. Rendben.
Talán ha utoljára megemeli a hangját. Talán ha veszekszik. Talán ha
kicsit erőszakosabb. Talán ha megmutatja, benne is van szenvedély.
Talán akkor Enikő maradt volna. De Albert egy elv volt. Egy
tiszteletreméltó szabálygyűjtemény a mindennapokra. Az emberi
együttélés kétlábon járó becsületkódexe. Enikő ezt tisztelte, nem
kérdés. De Albert nem volt ember. Így szeretni sem lehetett.
Világos.
világos.
Ugye hogy?
ugye
fején találtad a szöget.
Nem, nem az. Lehet, hogy az ilyen ember nem tud szeretetet kiváltani. De tiszteletet igen. Kellene.
Akit tisztelek, attól pedig nem úgy válok el, hogy odacibálom "bébit" egyszercsak.
Ez nem korrekt.
Enikő ciki nő.
Én megértem őt mégis, AFS.
Mellékesen "Bébi Attila" sem szerethető, mert nem férfi. Egy férfiben van szeretet - de tartás is. Bébiben nem volt.
RL,
miért?
Az, hogy valakiről azt gondoljuk, nincs benne szeretet, szenvedély - csak elvek, nem ad alapot arra, hogy megalázzuk, vagy szándékosan viselkedjünk vele elvtelenül. Hogy eszméljen? Vagy minek?
Nem szeretem azokat az embereket, akik mások felhasználásával intézik az ügyeiket. Gyávaság.
Megint szigorú vagyok? ;)
Enikő csöbörből vödörbe. Előfordul...
#8: Hogy eszméljen. Igen. Ez fontos eleme.
11#
Ez a jóindulatú magyarázat... Attól még mondjuk lehet igaz.
a következő pár mondatban 34 év élettapasztalatát fogom leírni.
Anikót orrba kellett volna volna egy szekercenyéllel, ott, helyben.
Albert mázlista. ;)
volna... volna.. orrba baszni.
#13: Enikő volna. A többi oké :)
Velaxin,
ha Albert erre képes lett volna, akkor soha nem kerül olyan helyzetbe, hogy ezt meg kelljen tennie...
(Ettől függetlenül tény. Ha én vagyok Albert, Enikő földi pályafutása a végéhez közeledne. A meglehetősen dicstelen végéhez.)
#16
ehh Anikó vagy Enikő, NŐK....
egykutya
a végén mindig ugyanolyanok.
szerintem nem is egy fajt alkot a férfi a nővel.
/fifi! lábhoz!/
#19: A tápláléklánc más-más pontja :)
velaxin !
Isten elcseszett valamit veletek!
Enikő megalázta Albertet, de ti férfiak akkor is ezt mondtátok volna, ha ez a kis történet nem játszódik le a Négy Vándorban.
Ha Enikő egyedül van ott, és simán kipakol, és elmondja, hogy megcsaltalak szívem, akkor is Albert a megalázott jó fiú
#22: Én nem mondtam ilyet. Sőt.
#21
az a baj, hogy tisztában vagyunk vele.
Sigel,
1. a félreértések elkerülése végett: nő vagyok.
2. ráadásul olyan nő, aki nem egy pasit,- köztük egy férjet is,- hagyott már el.
3. Nem, Albert egy kretén, nem a megalázott jófiú. Ettől még Enikő gerinctelen, gyáva és megalázóan viselkedett.
Én úgy látom általában a férfi-nő kapcsolatot, hogy elemezhetjük külön-külön őket, hogy ki milyen jó, vagy rossz, de ennél sokkal összetettebb dolog miatt választunk. Még az ember maga sem tudja mi mozgatja belülről ilyenkor.
Amikor választunk, az sem azonos a hosszú idő alatt megszerzett tapasztalattal, amikor szintén döntünk.
Tehát még Albert is megtalálhatja azt a nőt, aki imádja őt.
Utálom, amikor minden jó tulajdonsága ellenére is ledegradálja egyik a másikat, mert rosszul választott, elhamarkodottan, mert kiderült, nem illik hozzá. Az még rosszabb, ha el sem engedi.
remélem
ohh
a menyasszonyom azért hagyott el hét év után mert túl sokat foglalkoztam vele.
a feleségem azért hagyott el 9 év után mert túl keveset. (szerinte)
hát akkor mit csináljak?
szarok a nőkre, veszek egy birkát.
AFS, igen, Albert egy kretén. Ez a lényeg.
#29
szerintem mind a kettő egy lusta kretén akik ültek évekig egy nagy vödör langyos takonyban.
#30: Így van.
#29
Igen, a házasság vége szemszögéből igen.
Uganakkor mindenkit a saját tetti minősítenek - önmagukban, nem a saját tettei egy másik ember személyiségének tökrében.
Attól még, hogy valakinek csak fél lába van, nem rúgom fel csak azért, mert adja magát... Akkor nem állok ki vele focizni.Vagy ha már kiálltam, akkor felrúgás helyett megmondom, hogy bocs, hiba volt, mégsem akarok féllábúakkal focizni.
Anikó valóban még csak bébi.
Albert elfelejtette belőle kihozni a nőt.Pedig lett volna rá ideje, majdnem négy év.
#33: Egy két lábon járó udvariasság hogy hozná ki a nőt bárkiből is?
Enikő, kérem tisztelettel, Enikő... :)
Jézus!Álmos vagyok...bocs Enikő:)))
Udvariasan is lehet szenvedélyes valaki, sztem:)
Márai mondja:
S ha valaki tökéletesen udvarias napjainkban, a kortársak ezt a magatartást hideg, szenvtelen közönynek érzik. Ma mindenki színvallást követel, s az udvariasságot kibúvónak és árulásnak érzik. Holott nem az: egyszerűen csak tapasztalás. Nincs már megoldás. Mikor mindenki a másik zsigereiben vájkál, szenvedélyes szeretettel vagy eszelős gyűlölettel: te maradj udvarias.
Ezt se ma mondta, és tessék,azóta sem változott semmi.
Max. egyre kevesebb az udvarias ember...vesztére...
...vesztére...
Ld. Albert...bár ki tudja, ki az igazi vesztes...hm?
#39: Jelen pillanatban a Fradi :)
Kedves AFS!
én sem a tegnap születtem. amit írtam azt a férfiak szemszögéből néztem. Enikő, ha nem játssza el a kis storyt ott a vendéglőben, akkor nem biztos hogy gerinctelen. Esetleg gyáva vagy gyenge
Sigel,
igazad van, HA nem játsza el, akkor még az sem biztos, hogy gyáva vagy gyenge. De eljátszotta. Én csak ezt a magatartást minősítettem.
Ne haragudj, nem beszólni akartam, csak a megszólalásodig a kommentekben Enikőt negatívan csak Velaxin és én jellemeztük, és gondoltam, tisztázom, hogy ezt ezek szerint nem csak férfiak gondolják.
Azt, hogy én is hagytam már el férfit/férjet meg nem az őrült tapasztalatom hangsúlyozása végett írtam, csak azért, hogy jelezzem, önmagában a másik megcsalása/elhagyása miatt nem áll jogomban köveket dobálni.
Meg egyébként sem szeretek köveket dobálni.
De ez az Enikő bébi nem tetszett, na. :)
ez most megint nagyon jó lett..
ASF,
csak azt nem bírom, amikor a nőket sokkal szigorúbban bírálják mint a férfiakat.
a női hűtlenség, meg a férfi hűtlenség teljesen egyforma.
Csak a társadalmunk a férfi hűtlenségét megbocsájtja, elnézi, a nőét meg nem.
Ez szokott felpiszkálni sokszor.
#43: Esetleg egy folytatás? :)
Enikő: Nem is tartóztatsz?
Albert: Szeretlek annyira, hogy ha menni akarsz, elengedlek.
Enikő: Azért jól esett volna, ha könyörögsz egy kicsit.
Albert: Minek? Akkor is elmész.
Enikő: Ez igaz, de mégis...
44#
Sigel,
ebben igazad van, és abban is, amit először írtál, hogy sok férfi akkor is negatívan ítélné meg Enikőt, ha nincs az éttermi threesome.
De... nos a hűtlenség témában azért egy nagy különbség van férfi és nő között: a nők többször hajlamosak 100%-ban másra kenni a felelősséget. "Nem azért csaltam meg, mert hülye voltam/szerelmes voltam/részeg voltam/megőrültem egy jó kis friss szexért, hanem azért mert, ő egy bnkó/nem törődött velem/szerintem ő is megcsal engem..."
Lehet, hogy ha kevésbé hárítanánk a felelősséget, akkor kevésbé lenne más a megítélése...
Nem tudom. Valószínűleg nem teljesen.
Nő és férfi - mind hülye. Csak mind másként.:)
#46: Mennyire találó... :)
Tudod, amikor vele történt/én tettem, megpróbáltam elmagyarázni a barátaimnak, hogy egy szemétládának érzem magam... Mindnek a tarsolyában volt egy DE - csak az én számomra...
"De öt évvel ezelőtt ő meg blablabla, de te megérdemelnéd, hogy blablabla"
Pedig ezek nem számítottak. Az számított, hogy meg voltam hülyülve. Őszintén.
Nő és férfi - mind hülye. Csak mind másként.:)
Kell ennél többet mondani? :)
#48 És megtörtént.
AFS,
ebben igazad van, rákenjük a pasira, hogy ő egy barom. Nem szívesen vállaljuk, hogy belezúgtam a másikba, megkívántam, változatosságot akarok, stb
eltudjuk mi nők játszani a sértett, megnem értett nőt.
De biztos vagyok benne, hogy ilyenkor a pasiba is hiba van. Valamiért lapos lesz minden.
Sigel,
miután senki és semmi nem tökéletes, persze, hogy hiba van. Minden ilyenhez két ember kell. De azért legbelül mégiscsak érzi az ember, ha rajta múlt. És olyankor illik nem hárítani.
A férfiaknak mindig csak egy érvük van: "mert férfi vagyok". Ez pontosan ugyanannyira nem jelent semmit, cserébe viszont kevéssé megkérdőjelezhető... :)))
én ezt nem értem, miért kell hibást keresni, mert két ember nem illik össze, nem bírják elviselni egymást, egyszerűen ami tud adni az egyik, az nem elég a másiknak...
Kincse, én is ezt mondom:)
Kincse,
nem, ez nem hiba. Az a hiba, amikor már tudod jól, hogy így van (senki nem hibás, de nem jó), akkor nem lépsz, nem mondod el, maradsz - de megcsalsz, hátamögött szidsz, szemétkedsz... Az már hiba. Indokolható hiba, nem válasz tőle egy ronggyá, és meg lehet, sőt kell is bocsájtani a másiknak - de megbocsájtani is csak annak lehet, aki tudja, hogy hibázott.
AFS,
jó volt a kis eszmecsere, kösz.
ha a blog oldalad címét belinkeled, szívesen olvasgatlak
Sigel,
kösz, nekem is jólesett.:)
http://allfourseasons.blogter.hu/
De előre szólok, lusta de hosszadalmsaskodó blogger vagyok. :)
És Te?
A hiba és hibás az nem egy dolog itt, ebben az esetben.
Egyébként miért éppen a házasságban lenne valaki becsületes, ha másban sem az, ez egy jellemvonás.
mindegy, hogy miért történt, a csalás megbocsáthatatlan az én kultúrámban :)
60#
Kincse, és ez a jellemvonás nem egy hiba? Ha igen, akkor mégsem igaz az, hogy ilyen esetben nincs "hibás".
Anami,
jó Neked. Komolyan.
Kincsével értek egyet alapvetőleg.
Ami a sztorit illeti, kemény és kíméletlen, én pedig mostanában olyan dolgokat preferálok, amik szenvedés árán, de megnyert (valamiféle) megváltást hoznak. Nem nyálas hepiendről beszélek.
Enikőt pofánb@szni egy kicsit erős lenne, ezzel a fáradsággal Albert is léphetett volna egy ideje az elvei helyett, mert az élet nem elvekből áll. Ha egyvalakit hibáztatunk, hibáztassuk a másikat is, mert egy kapcsolat elszarásához kettő darab ember kell, akárhogy is nézzük. Az egyik elszarja, a másik meg nem tesz semmit, vagy pedig mindketten elszarják, és egyikük sem tesz semmit ellene.
Hogy ki a hibás a házasság megromlása kérdésében az nem csak a pl. a becsületesség hiányának tudható be.
Delilla, tehát ezért fölösleges hibást keresni.
AFS,
AFS,
nekem kettő van most, az egyik le volt zárva egy darabig a publikum elől, szubjektív okok miatt, de most már fölnyithatom
http://sigel.blogter.hu
és egy újabb,
http://tiszafa.blogter.hu
amelyen újabb alapokra akartam helyezni magam, de ez kudarcba fullad, mert én csak ugyanaz a személy vagyok
iff: Rl, mi ez a doboz itt oldalt, mint mutat???
mert van egy sejtésem, és ha azt, akkor nem jól müxik
IP cím szerint mutatja a látogatókat, megtippeli, honnan jöttek. Béta verzió, valószínűleg sokat hibázik.
És mi van a körülményekkel? A megcsalás sokszor azon is múlik, nem csak a csalókon, meg csaltakon.
Nekem azért nem világos. Ha menni akar valaki, hát menjen, bármennyire is fáj. Erővel senkit sem lehet visszatartani.
Hát nem ezt írtam? :) (Enikő maradt volna, ha...)
És miért is ment hozzá Enikő a pasihoz annak idején?
Ez az egész azért történt, mert nem beszélték meg. Vannak ilyenek... Sajnos, ez megint nagyon életszerű és jó lett... :)
#73: A szokásos. Elhitte, hogy megváltoztathatja.
Tényleg. miért is akarjuk megváltoztatni a másikat... ? ezen már én is gondolkodtam egy keveset (20 évet sacperkábé). Talán azért, mert megismerjük valamilyennek, de aztán telik az idő, és megismerjük még valamilyenebbnek, egyre valamilyenebbnek, sőt még újabb és újabb valamilyenek kerülnek a felszínre, amikor is már azt gondoljuk, hogy ah, mit nekünk, hát ezen majd szépen korrigálunk kicsinykét, és akkor épp olyan lesz majd, amilyen volt, amikor megismertük, de elfelejtjük, hogy idő közben mi is változtunk, egyre valamilyenebbek lettünk... és már nem ugyanaz az ember néz már nem ugyanarra az emberre... és akkor itt a bukta. bumm. hát evan. együtt változni, együtt emelkedni, együtt korrigálni, megbeszélni, segíteni... a legnehezebb...
#76: Lehetetlen.
én még nem adtam föl RL... hogy van ilyen.
Nem is mondtam, hogy add föl! Ne add föl. Neked sikerülhet, miért ne?
Ammo sok komment érkezett a "gyere sírj avállamon" posztomra, olvassárok el újra, és minden érthetővé válik. vargaervin.blog.hu
Bárkinek sikerülhet, aki nem adja föl. RL! hahó! nem kirekeszteni RL-t a jóból! Föld híjja RL-t! jelentkezz! má megint mit hallok ki a hangodból? vagyis a kommentedből... hm./most szigorú, és morcos arcocskát vágok/ :)
Vervin. anno. bocsi. szakmai ártalom. amúgy most nem is sírunk. szerintem... :)
#80. Olvastam akkor is.
Szerelem, szeretet, hála, sok év, ismerem minden mozdulatát , fáradt vagyok, tök jó fej a szomszéd srác, megcsaltam, kiheverm, többször is és mással is megcsaltam, no problem, majd kiheverem, szerintem ő is megcsal, ha nem akkor béna faszi, és nem is kell már, egyszerélünk, holnap zsolti, holnapután Guszti, azután Bertalan, hülye neve van de nagyon jó az ágyban, na, majd lesz valahogy, hátha ez a béna férjem észreveszi és nem kell nagyjelenetet hallgatnom.
#84: Döntően így. Kevesen talán nem így. Talán
Fiúk. Ejnye. ezt nem gondoljátok komolyan! ki így, ki úgy. de nem döntően így... hm. /most feminista hippi voltam :)/
#86: Részemről nem nők elleni kirohanás volt. A férfi nevek női nevekre cserélhetőek Vervin példájában.
Van boldog kapcsolatról szóló postod? Happy endes? Mr. Darcys?
Van.
Tényleg! RL! nem hoznál össze egy nagyon pozitív, boldog, amolyan limonádés, amerikai-filmeset :)tudod, amikor lehet tudni, hogy a végén tutira boldog mindenki... :) lehet, ez fantázia-dús lesz, de neked mintha volna! :)
Volt egy kislány, aki elcsábított, megőrültem érte. Mindent tőlem tanult, nem csak szexer, és hidd el fáj az, hogy most megtalálta a "pasit" aki teljesen tökéletes. A paradoxon az egészben, hogy amkikor még együtt voltunk, a nővére aki hazajött két hétre Belgiumból, rámhajtott. Kénytelen voltam visszautasítani, pedig varázslatos nő , csak idősebb kiadásban. Erre mondta a kiscsillag, hogy már nem kellenék a nővérének. Erre mit mond az emberfia, Én akkor téged szerettelek, és milyen lett volna ha éppen a nővéreddel csallakl meg. Halk kacaj volt a válasz, és azt mocta, amitől majdnem a falnak mentem, hogy sokan áldanak a szex "betanításáért". Na most iszok még egy Ballantinest sok szódával hátha lenyuszom.
Hát tudnék ehhez írni egy folytatást :) Nagyon jó írás.
#90: Olvasd a régi bejegyzéseket. A Mint rendesen címűnél kezdődik valamikor tavaly októberben és a Még egyszer boldognak lenninél végződik idén februárban. Egy tökéletes házasság teljesen valószínűtlen krónikája.
#92: Tied a pálya, írj, ha jólesik! :)
Á, nem. :) Ez így kerek. És én más stílusban írok így más lenne a hangulat. Neked kellene. :)
88-ra. Hölgyek öröme: a BBC-s Mr Darcy? Mert őt imádom. Mondjuk úgy alle imádom magát a karaktert. :)
Erőszakkal senkit sem láncolhatunk magunkhoz.
Ha valaki menni akar, menjen, ha igazán szeretjük elengedjük. Nem?
#96: Nincs köztünk vita.
#95: Egyelőre nem látom a folytatást, az a gond. Mármint Albert szemszögéből.
Ezt a kapcsolatot a házasság tette tönkre,ahogyan értelmezem.
Elég sokan úgy gondolják,ha már 'papírom' van róla,bármit megtehetek,
vagy épp nem tehetek.
Sajnos,egy házasság nem a lefektetett szabályok által fog jól működni...
100.
#99: Amúgy jól látod, Don, így van.
#95 Én az eredetire gondoltam, de a BBC-s is belefér:)
a folytatásban Enikő egy bizonyos idő múlva visszasírja magát Albertnél, fogadjunk. Ő egy ilyen nő. És még egy néhányszor majd eljátssza szegény emberrel, az meg mindig visszafogadja.
Közben letesztelem a kis dobozocskát ott jobbra, lássuk mit tud.
Miért Albert?
És Enikő Albertezte? Semmi Albi? Á..az túl link....
Hát jó, legyen Albert.
#103: Lúzer?
sigel, igazad van, de erre azt mondom: zsák a foltját:)
#103 Enikőnek esze ágában sem lesz visszajönni Albihoz. Úgy elhúz Attilával, mint a csík. Attilát meg követi Tomi, Robi stb. .
#105: mármint ki?
Albert a lúzer, reménytelen eset. Ő a vesztes. Enikő nem érti, nem is akarja érteni, neki így jó
Éhezem az intellektuális élményekre, minden szmpontból. öt éve bezártam magam egy kis közösségbe, magam sem értem miért vagyok még itt. Ja igen majd három év a kislány, azóta csak a nagy szél fúj, persze lehetne egy csmó nő akinek a férje csak akkor merev, ha húzza a görcs. Házasság? Igen bármikor hozzám jönne a majdnem főnököm, mondtam neki csak akkor ha én is ledoktoráltam, basszus nagyon befordultam, bocs mindenkitől!
#108: Mármint Albert, ahogy mondod.
#107: Enikő többször eljátssza ezt Alberttel. Ő meg visszafogadja mindig. Enikőnek meg ez tökre megfelel, ő egy ilyen nő. "Otthon" kipiheni a csalódásait, egy kicsit vezekel (mos, főz, takarit, szeretkezik), majd egy adandó alkalmat újból kihasznál. Ezt sokszor el lehet játszani, ha van akivel
Enikő ilyen
un saluto da scorzè venezia
hali:)
De Albert nem volt ember. Így szeretni sem lehetett. Világos.
Csak beszélgetés, kevés érzés. Szabályok. Merevség. Nem jó. Attila más. Szabad. Szeret. Én is. Váljunk el.
világos;)
:)))))